1926 decembere fontos dátum Kelenvölgy történetében, ekkor érte el a városrészt a villanyvilágítás, és Csimcsik István, egy élelmes kocsmáros ehhez igazítva építtette fel és nyitotta meg a Kelen mozit, mely évtizedeken keresztül szolgálta a helyieket. Ebben az épületben kelt életre 1981-ben a Kelenvölgyi Közösségi Ház azzal a céllal, hogy a helyi társadalom művelődési folyamatainak kiemelt színtere legyen.
Ekkor alakultak ki és épültek be a közéletbe a városrész kiemelkedő kulturális és közösségi tevékenységei. Ebből az alkotó időszakból származik az autómodell gyűjtők klubja ill. autómodell kiállítások és börzék, a gyermek színjátszó csoport, a festőiskola, a táborok.. A rekreáció is szervesen beépült a hagyományosnak mondható közművelődési tevékenységbe: step aerobic, aikido, karate, gerinctorna, jóga, balett kicsiknek, női kondicionáló torna.
A tevékenységi formák, események mindig a helyi közösség elvárásaira épültek. Az intézmény azóta is folyamatosan kutatja szűkebb környezete (Kelenvölgy és Kamaraerdő) lakóinak kulturális és szabadidős szokásait, igényeit, és igyekszik azokat lehetőségekhez képest kielégíteni. Az évek során kialakult, de az aktualitások szerint változó, tevékenységstruktúrára alapozva rendszeresen új programokkal színesíti kínálatát, törekedve arra, hogy minden korosztályt megszólítson.
A ház arculatát mindig is meghatározta a magas kulturális értékkel bíró tevékenységek prioritása. A kezdetek óta hangsúlyos szereppel bír a ház életében a komolyzene, és a képzőművészet. Állandó vendége a háznak Oravecz György zongoraművész, rendszeresek a Muzsikus szalon hangversenyei, melyeken a profi muzsikusok mellett gyakorta bemutatkozási lehetőséget kapnak zenei pályára készülő tehetséges fiatalok is. Helyet adott a ház nemzetközi kórustalálkozóknak is, melyeken erdélyi, norvég és angol kórusok is felléptek. Minden évben teltházat vonz a közösségi ház és a Kelenvölgyi Polgárok Köre által szervezett Újévi koncert.
1998 óta itt működik a Barlai László festőművész által vezetett Kelenvölgyi Festőiskola. A közösségi ház természetesen rendszeresen profi művészek munkáiból is szervez tárlatot (Gévai Csilla, Prohászka Antal, Dombrádi Horváth Géza), de fontosnak tartja, hogy a helyi amatőrök szintén bemutathassák munkáikat.
A KKH minden évben szervez nyári táborokat. A legnagyobb hagyománnyal rendelkező tábor az Iciri-piciri drámapedagógiai tábor, de népszerűek a filmes-, a japán kultúra-, és a színjátszó- táborok is.
A Kelenvölgyi Közösségi Ház mindig is kiemelt feladatának tekintette a hagyományok őrzését és a hagyományteremtést, mint például a szürettel kapcsolatos szokások felelevenítése. A 90-es években indult Szüreti Felvonulás mára már egész napos rendezvénnyé nőtte ki magát Kelenvölgyi Ezerjó néven, mikor is néptánccsoportok, színjátszók és zenekarok váltják egymást a színpadon, miközben a bográcsokban boros étkek főnek, s amíg a felnőttek finom borokat kóstolnak, addig a gyerekek kézműves foglalkozásokon vehetnek részt.
A közösségi ház adta ki Kelenvölgy és Kamaraerdő havilapját, a Rikkancsot 1997 és 2011 között. Ekkortájt látott napvilágot Kelenvölgy Emlékkönyve (2007), kötetben Sturdik Miklós kelenvölgyi helytörténész mutatja be egészen a kezdetektől a II. Világháborúig Kelenvölgy és környékét, Kelenvölgyi emlékek – dokumentumfilm (2009), melyben idős kelenvölgyi emberek mesélnek Kelenvölgyhöz kötődő személyes emlékeikről, és a Kelenvölgyi képes album (2010), régi kelenvölgyi családok féltve őrzött fotóiból összeállított a kiadvány.
A közösségi házhoz tartozik 2008 óta a Kelenvölgyi Könyvtár.
A Kelenvölgyi Művészeti Napokat 2006 óta tartják meg. A kezdeményezés célja az volt, hogy a házban működő művészeti csoportok bemutatkozása mellett neves művészeket is Kelenvölgybe csábítsanak. A közönség nagy örömmel fogadta például Mácsai Pál és Huzella Péter műsorát, Tátrai Tibor és Szűcs Antal Gábor koncertjét, Turek Miklós Faludy estjét, Ihos József poénjait, a világhírű operaénekesnő Sümegi Eszter dalestjét.
Ahogy az egy közösségi házhoz illik, a hétköznapokon a legkülönfélébb korú és érdeklődésű csoportok töltik meg a KKH tereit. Az egészen kicsiket Kerekítő foglalkozásra hozzák az anyukák, a kicsit nagyobbak balettiskolába járnak, vagy az Így tedd rá! játékos és táncos foglalkozásra. A felnőtt és nyugdíjas korosztály is számos klub, foglalkozás, tanfolyam közül válogathat (kertbarátok, horgászok, torna, modellezés).
A ház kívül-belül folyamatosan szépül, bár így is rendkívül hangulatos és különleges a pici előterével, a barátságos méretű nagytermével, a napfényes galériájával, a hosszú folyosójával, s a legváratlanabb helyeken felbukkanó helyiségeivel. A szakmai munkát illetően pedig megvan a feltétele annak, hogy biztosítani lehessen a kis közösségi házakra jellemző alulról építkezést, a helyi igényeknek megfelelő, s arra folyamatosan reagáló sajátos programkínálatot.